A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Ernst Mach
(1838. február 16. – 1916. február 19.)

            Ernst Mach osztrák fizikus és filozófus, a XIX. századi pozitivista tudományfölfogás egyik legnagyobb hatású elméletének megalkotója 1838. február 18.-án született az ausztriai Chrliceben (ma Csehország).
            Apja gimnáziumi tanár volt, aki 15 éves koráig otthon tanította fiát. A középiskolai tanulmányait a Kromeríz-i gimnáziumban végezte, majd 1855-ben felvételt nyert a Bécsi egyetemre. Itt matematikát, fizikát és filozófiát tanult, majd 1860-ban doktorátust szerzett fizikából. 1864-ben a grazi egyetem matematika professzorának nevezik ki, majd 1866-tól fizika professzor az egyetemen. 1867-ben, 29 évesen elnyeri a kísérleti fizika professzori székét a Károly-Ferdinánd Egyetemen Prágában.
            Korai munkáiban az optikai és akusztikai Doppler-effektussal, valamint általában a hang terjedésének mechanizmusával foglalkozott. Vizsgálta az érzékelés folyamatának fizikai-fiziológiai hátterét pl. a hallószerv fizikai fölépítését és működését, a látás szerveit, stb. A későbbiekben sokat foglalkozott a hangsebesség feletti (ún. szuperszonikus) repülés lehetőségeivel. Az Ő nevét viseli az ún. Mach-szám, amely egy objektum sebessége vagy egy áramlási sebesség és a helyi hangsebesség hányadosát adja meg.
            Róla nevezték el az ún. Mach-kúpot is, amely a hangsebességet elérő repülőgép előtti nagy nyomáskülönbség hatására létrejövő lökéshullám kúp alakú terjedési irányára utal. Ez a lökéshullám okozza a hangrobbanást, mely hallható, ha egy gyors repülőgép elhalad a fejünk felett.
            1901-ben bekerült az osztrák országgyűlésbe. 1913-ban visszavonult fia München közelében, Vaterstetten-ben levő házába, majd itt hunyt el 1916. február 19.-én.