A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Blaise Pascal
(1623. június 19. – 1662. augusztus 19.)

            Blaise Pascal a híres francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus 1623. június 19.-én született Clermont-Ferrand-ban. Édesanyját hároméves korában elveszítette, apja adófelügyelő volt, de komoly érdeklődést tanúsított a tudományok iránt is. Pascal nagy tehetségnek bizonyult, már 12 éves korára ,,felfedezte” Euklidész törvényeinek nagy részét. 1642 és 1644 között apja munkájának megkönnyítésére számológépet készít. Ez volt a világ első mechanikus számológépe. Matematikai kutatásai és eredményei elismert tudóssá tették, de fontos alkotásokat hagyott hátra a fizika, a teológia, a filozófia és az irodalom témakörében is.
            Pascal beírta nevét a hidrodinamikába, amikor megalkotja a később róla elnevezett törvényt. Már egészen fiatalon eredményeket ér el a gázok nyomásviszonyait, a légnyomásváltozásokat vizsgálva. A vákuum létezésének bizonyítására Torricelli kísérleteihez hasonló kísérleteket hajt végre Pascal és sógora, Périer is. Pascal tudományos értekezésben foglalkozik a horror vacuival.
            Pascal a janzenista irányzat követője. 1654-ben látomása van, végleg megtér. Egy Párizs melletti kolostorban, Port-Royalban él, ez a janzenizmus központja. 1657-ben írja meg az irányzatot védő művét, a „Vidéki levelek”-et és mivel a katolikus egyház nem ismeri el a janzenizmust, bujkálnia kell. Élete utolsó éveiben egy új könyvhöz készít jegyzeteket, melyek halála után, 1670-ben jelennek meg „Gondolatok” címmel. Műveiben a kegyelemtannal, az istenkép fogalmával foglalkozik. Hallatja szavát a janzenista és a jezsuita teológia közti vitában.
            Párizsban hunyt el 1662. augusztus 19.-én. A nyomás mértékegysége az ő munkásságának tiszteletére lett Pascal.