A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Friedrich von Hefner-Alteneck
(1845-1904)

            Friedrich von Hefner-Alteneck német elektromérnök 1845. április 27.-én született a Majna folyó partján fekvő bajorországi tartományi székhelyen Aschaffenburgban. Műegyetemi tanulmányait Münchenben és Zürichben végezte. 1867 és 1890 között mérnökként a berlini Siemens és Halske cégnél dolgozott. Kiváló szakember és sokoldalú felfedező volt, találmányai az elektrotechnika egymástól igen távol eső területein segítették a fejlődést. 1873-ban ő szerkesztett elsőként dobarmatúrát, amelyet később generátorokban és elektromotorokban elterjedten használtak. Dinamométert tervezett villamos gépek teljesítményének meghatározására, majd 1879-ben differenciális ívlámpát szerkesztett. A differenciál ívlámpa újdonsága az volt, hogy abból egy-egy áramkörbe többet is lehetett sorosan kapcsolni, anélkül, hogy azok zavarták volna egymás működését. 1883-ban javaslatára kezdték használni az amilacetát-lámpákat a fénymérésben (fotometriában), így a fényerősség elterjedten használt egysége a Hefner-gyertya (Hefnerkerze, HK) lett.
            1901-ben Hefner-Alteneck a berlini tudományos akadémia tagja lett, majd 1904. január 7.-én elhunyt Berlinben.