A fizikatanítás kezdetei Hódmezővásárhelyen
Szilárd testek mechanikája
- Az anyagi pont kinematikája
- Az anyagi pont dinamikája
- Impulzus, energia, munka
- Merev testek kinematikája és sztatikája
- Pontrendszerek mechanikája
- Merev testek dinamikája
- Mechanikai jelenségek egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási rendszerekben
Deformálható testek mechanikája
- Folyadékok mechanikája
- Gázok mechanikája
Rezgések és hullámok
- Hangtan
- Hullámtan
Hőtan
- Hőmérséklet és hőmennyiség, a testek hőtágulása
- Halmazállapot-változások
- A hő terjedése
Optika
- Geometriai optika
- Fizikai optika
Elektromosság és mágnesesség
- Elektrosztatika
- A stacionárius áram (egyenáram)
- Mágneses tér vákuumban és az anyagban
- Elektromos áram szilárd testekben, folyadékokban,gázokban
- Az időben változó elektromágneses tér
Arcképcsarnok
Kundt-féle cső (beszerzési év: 1863 és 1887 között)

            Ha hullámokat bocsátunk merőleges felületre, akkor azok onnan visszaverődve találkozhatnak a beeső hullámokkal, így ún. állóhullámok alakulhatnak ki. A levegőoszlopokban, gázoszlopokban kialakuló állóhullámok – sajátrezgések – kimutatására kiválóan alkalmas August Kundt (1839-1894) német fizikus 1866-os találmánya, a Kundt-féle cső.

Kundt- féle cső

            Ez az eszköz egy olyan üvegcső, amelynek egyik végét egy eltolható dugattyú zárja el, a másik oldalon a csőbe középen befogott fémpálca nyúlik be a végére ragasztott, könnyű koronggal. Az üvegcsőben kevés mennyiségű, de igen finomra reszelt parafareszelék van. Ha a pálcát dörzsöléssel hosszanti rezgésbe hozzuk, akkor a dugattyú eltolásával könnyen találunk olyan helyzetet, amelynél a légoszlopban – a korongról kiinduló és a végeken visszaverődő longitudinális hullámok interferenciája folytán – állóhullámok keletkeznek. Az állóhullámokat észrevehetjük egyrészt a hang erősödéséből (rezonancia), másrészt abból, hogy a parafareszelék a levegőrezgések csomópontjaiban gyűlik össze. Ezek a mozgási csomópontok a nyomás duzzadóhelyei. A zárt gázoszlop mindkét végén mozgási csomópont van.
            A Kundt-féle csőben a szomszédos csomópontok λ/2 távolságának megmérésével közvetlenül adódik a λ hullámhossz, s így a rezgő pálca (egyúttal a rezgő gáz) ν frekvenciájának ismeretében

alapján, meghatározható a hang terjedési sebessége a csövet betöltő levegőben vagy más gázban.